
Probiotikumok az ekcéma, ételallergia, asztma ellen vívott harcban
Az atópiás betegségek kialakulása az immunrendszer kóros túlműködésének eredménye. A betegségre való hajlam öröklődik és genetikai tényezők mellett, kialakulásában környezeti tényezők (pl. a bélflóra károsodása) is szerepet játszanak. Atópiás betegségek megnyilvánulhatnak asztma, ételallergia, ekcéma, ill. más bőrgyulladás formájában is.
Mi a kapcsolat a bélflóraprobléma és az immunrendszer túlműködése között?
Születéskor az újszülött bélflórája steril, benne baktérium nem található. Természetes szülésnél, a szülőutakon való áthaladáskor, az anyai gáttájékon lévő baktériumokkal találkozik először a baba, melyek bekerülnek a szervezetébe. Ezeket követik az anya bőréről, az ápoló személyzetről, a levegőből bekerülő baktériumok. Az anyatejes táplálással pedig kisbabánk megkapja mindazokat a létfontosságú anyagokat, melyek szükségesek az egészséges bélflóra kialakulásához és az immunrendszer egészséges fejlődéséhez.
Ez a folyamat császármettszés esetén sajnos nem ilyen módon biztosított. Ha a bélflóra kialakulása újszülött- és csecsemőkorban nem a megfelelő úton halad, az immunrendszer fejlődésében problémák jelentkezhetnek és gyakoribbak lehetnek az allergiás megbetegedések.
Vizsgálatok szerint az atópiás betegségben szenvedő csecsemők bélflórája, eltér az egészségesekétől, egyes – az újszülöttekre jellemző – jótékony baktériumokból jóval kevesebb található, mint egészséges társaikban. Ez a jelenség hozzájárulhat az immunrendszer hibás fejlődéséhez és így pl. az ekcéma kialakulásához.
Probiotikummal kivédhető-e a gyermekkori ekcéma?
Az egyik legfontosabb holland vizsgálatban (PANDA study) olyan várandós anyukák vettek részt, akiknek a családjában előfordul atópiás bőrgyulladás- ekcéma.
A szülés előtti utolsó 6 hétben az anyukák probiotikus készítményt használtak. Ennek az volt a célja, hogy a mama bélflórája a szülés idejére “rendben” legyen, és így a baba első baktériumai is megfelelőek legyenek. Ezt követően, az elkövetkező egy évben, mind a baba, mind a mama is használtak probiotikumot, természetesen különböző készítményt.
A vizsgálat eredménye szerint az első 3 hónap meghatározó az egészséges bélflóra és az egészséges immunrendszer kialakulásához. A vizsgált babáknál jóval kisebb arányban alakult ki ekcéma, mint a probiotikumot nem kapott babáknál. Ez azt jelenti, hogy az arra hajlamos babáknál csökkenthető az esély a betegség kialakulására, ha időben biztosítjuk az egészséges bélflóra kialakulását.
Egy új-zélandi vizsgálat, összesen 500 terhes nőt követett három csoportban: az első egy, a második kettő probiotikum készítményt kapott a terhesség során és a szoptatási időszakban, valamint adagolt a gyermekének két éves korig, a harmadik csoport pedig nem részesült probiotikum-étrendkiegészítésben. A gyerekeket kettő, négy, hat és tizenegy éves korukban vizsgálták újra.
A kutatásban a két éves gyerekeknél a Lactobacillus rhamnosus probioikumot fogyasztóknál felére csökkent az ekcémás esetek száma. Mindez mellett, azoknál, akik Lactobacillus rhamnosus probioikumot szedtek ritkábban fordult elő asztma, nehézlégzés, szénanátha, allergia.
Egy finn kutatás megállapította, hogy amennyiben a kismamák szülés előtt 2-4 héttel, valamint azt követően rendszeresen probiotikumos étrendkiegészítőt fogyasztottak (és gyermeküket szoptatták), vagy tápszerrel etetett újszülötteknél legalább fél évig a tápszer jótékony baktériumokat is tartalmazott, úgy a babák körében jóval ritkábban fordult elő ekcémás bőrbetegség. A probiotikumok olyan babáknál is segítettek, akiknek családjában rendszeresen előfordultak ekcémás megbetegedések.
Mr. sci. med. dr. Nyirádi Miklós- gyermekgyógyász, neonatológus
Leave a reply
You must login or register to add a new comment .